Főoldal / Közéleti hírek / Heves vármegye / Összefoglaló – Ecséd: önkormányzati földeladás helyi családok kárára

Összefoglaló – Ecséd: önkormányzati földeladás helyi családok kárára


Hol és kik érintettek?

Ecséd egy 3200 fős heves megyei falu – a fővárostól kb. 1 óra – ahol több generáció óta művelt hosszúkertek vannak helyi családoknál

Mi történt?
2024 novemberében kiderült, hogy Ecsédi István és több más család kertjének egy része valójában az önkormányzat tulajdonában áll. Az önkormányzat a vita és egyeztetés nélkül eladta ezt a 3,2 hektárt, ami ráadásul közvetlenül a jelenleg művelt területeket érinti

Mit veszítettek a családok?
Az új tulajdonos felszólította az érintetteket, hogy bontsák el a fóliasátraikat és kerítésüket, ami az élő megélhetésüket fenyegeti – virágtermesztők, gyümölcsösök, fóliák akár milliós károkat szenvedhetnek

Káosz a tulajdonjogban – miért ilyen furcsa a helyzet?

A terület a kollektivizálás (1960) során került a téesz tulajdonába, ám a környékbeli családok gyakorlatilag tovább művelték, soha nem vették el ténylegesen

A rendszerváltás idején sem kapták vissza, a tulajdonjogot később az önkormányzat szerezte meg (1996) – ám továbbra is ők művelték

Miért most adták el?
2024 novemberében egy lakos kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz a telek megvásárlására, amit a polgármester és a képviselők vita nélkül, egyhangúlag megszavaztak – anélkül hogy az ott élőket megkérdezték volna

Mire hivatkozik az önkormányzat?

A helyi építési szabályzat (HÉSZ) alapján a kisparcellák megosztása nehéz és költséges lenne – emiatt nem támogatják az elbirtoklás elismerését

A hatályos földtörvény szerint nem jár elővásárlási jog a környékbeli lakóknak, ezért az önkormányzatnak jogában állt értékesíteni

Jogi és politikai lépések:
Az érintett családok petíciót, megkereséseket és rendőrségi bejelentést is tettek. Fordultak több minisztériumhoz, országgyűlési képviselőhöz, helyi fideszes politikushoz – de érdemi előrelépés eddig nem történt

Egy hosszú történelmű, de jogilag rendezetlen tulajdoni helyzetből fakadóan egy, az évtizedek óta használt földterület került értékesítésre az ott élők tudta nélkül, ami komoly anyagi és megélhetési kockázatot jelent több család számára. A családok több jogi és politikai fórumhoz is fordultak – egyelőre eredmény nélkül.

Időközben aztán az is kiderült, hogy az új vásárló igazából nemcsak családi házat tervez építeni a telekre, hanem lovardát is. Az ott lakók ennek persze még kevésbé örülnek, hiszen az uralkodó szélirány egyenesen a lovardától néhány tíz méterre lévő családi házak felé vinné a szagot. Az önkormányzatot azonban nem érdekelte és nem érdekli a mai napig sem a tény, hogy a vevő végül mást fog építeni, mint amire a kérvényét benyújtotta.

A teljes történet többek között a Telex portálon érhető el


Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

19 vármegye

  • Halotti tor

    A temetés utáni közös étkezés, a halotti tor sokak számára ma is természetes része a búcsú folyamatának, még ha formája az idők során változott is. A hagyomány gyökerei mélyre nyúlnak: a közösség együtt marad a temetés után, hogy csendben, egymás társaságában emlékezzen az elhunytra. Nem ünneplésről van szó, hanem egy olyan alkalomról, ahol a gyász The post Halotti tor appeared first on 19 vármegye.

  • Lemond Lovasberény polgármestere

    Közösségi bejegyzésébe tájékoztatta a település lakosságát Südi Mihály a település polgármestere. Ezt a levelet közöljük. A tisztségét 2026. április 30-ig tölti be. Kedves Berényiek! Megtiszteltetés volt!! Már megszokhatták tőlem, hogy a cikkeim, beszámolóim felsorolás jellegűek és vázlatosak. Ez azért van, mert nem szeretek feleslegesen beszélni, csak azt írom le, ami szerintem fontos. Így teszek most The post Lemond Lovasberény polgármestere appeared first on 19 vármegye.