Reményeik szerint 150 ezer aláírással fognak az Európai Bizottság elnökéhez fordulni a magyar gazdaszervezetek agrárpetíciójának eredményeként – közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke kedden Zalaegerszegen.
Jakab István a Magosz, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) sajtótájékoztatóján a Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól! elnevezésű agrárpetíció kapcsán arról beszélt, hogy a francia gazdák már ma is az utakon vannak, ez az összefogás pedig csak erősödni fog, mert minden európai gazdát érint a területalapú támogatások átalakítása.
Hozzátette: összhang van a magyar agrárérdekképviseletek, kamarák, szakmai szervezetek között, hogy a jól bevált, normatív alapon számított támogatási rendszer megmaradjon. Vegye figyelembe a változásokat, egységesen segítse az európai gazdákat, lehetőleg csökkentve az adminisztrációs terheket, de szükséges, hogy helyzetbe hozza őket a nemzetközi piacokon való boldogulás érdekében.
Az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott, Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai párbeszéd jelentéstervezetéről a Magosz elnöke kifejtette:
az európai gazdatüntetések után egy százoldalas „szlogengyűjtemény” készült, amelyben olyan aknák vannak elrejtve, amelyek életveszélyes helyzetet okoznak a gazdatársadalomnak. A nem szakmabeliek által készített tanulmány elbizonytalanítja és kiszolgáltatottá teszi a tagállamokat, mert a területalapú helyett jövedelemhez és jogállami alapokhoz kötött tervezettel álltak elő.
Az európai gazdaszervezetekkel közösen ezért követelik, hogy az Európai Bizottság álljon el ettől a tervezettől, és induljon érdemi párbeszéd és egyeztetés. Az EU leendő mezőgazdasági biztosa is ezt tekinti a jövőbeni uniós agrárpolitika alapjának, de nem lehet hagyni, hogy ezen az áron legyen Ukrajna teljes jogú tagja az Európai Uniónak, mert az ottani mezőgazdasági területek és a termelés formája tönkretenné az uniós gazdákat – fogalmazott Jakab István.
Papp Zsolt György, a NAK elnöke azt mondta: a vitatott agrárstratégiai jelentés nem képviseli a gazdatársadalmat, holott a 2027 utáni költségvetési ciklusban 387 milliárd euróról van szó a közös agrárpolitika keretében. Magyarországon a nemzeti társfinanszírozás mértéke 80 százalékos, megközelítve ezzel évente az 5500 milliárd forintot, amelynek egyik legfontosabb eleme a területalapú támogatás.
Magyarországon 162 ezer családi gazdálkodó, őstermelő, mezőgazdasági vállalkozó 500 milliárd forintot meghaladó éves kifizetésben részesül. Az 5 millió hektár gazdálkodási terület alapján szétosztott összeg nem ajándék, hanem szigorú szabályozás mentén adott nélkülözhetetlen eleme a mezőgazdasági támogatásoknak
– ismertette a NAK elnöke.
Papp Zsolt György arra is kitért, hogy a dokumentum a húsfogyasztás ellen is szót emel azzal, hogy miként lehetne csökkenteni az állattartást, megadóztatni a húskészítményeket, átvezetni növényalapú élelmezésre a gazdaságot. „Nyitottak vagyunk a párbeszédre” a mezőgazdaság megújítására, de vitára van szükség, hogy miként lehet jövőbe mutató gazdálkodást folytatni.
Sabján Krisztián, a NAK Zala vármegyei elnöke jelezte: közel 15 ezer tagjuk van Zalában, ebből 4388 gazdálkodó és gazdálkodó szervezet részesül területalapú támogatásban. Az agrárium azonban nem csak 4-5 ezer embert jelent, hiszen nagyon sok családtag is érintett Zalában és szerte az országban.
Kelenik Levente, a Magosz Zala vármegyei Ifjú Gazda Tagozatának elnöke arról beszélt, hogy kiöregedőben van a gazdatársadalom, kulcsfontosságú bevonni a fiatalokat, akiket számos állami támogatás segít. Nagy érvágás lenne Magyarországnak, ha elveszítenék a területalapú támogatásokat, ezért is fontos, hogy a gazdálkodók összefogjanak, a véleményüket így a magyar kormány is képviselni tudja.