Dr. Ripka Ferenc emlékének adózva avatott szobrot Fonyód Város Önkormányzata a nemrégiben megújult Szaplonczay sétányon, amelyet a Balatoni szél szobortól nyugati irányban helyeztek el.
Ripka Ferenc 1871-ben született Isaszegen. A középiskolát a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban végezte, majd a budapesti műegyetemre, és a jogi karra iratkozott be. Jogász korában 1894-ben a Ganz Gépgyár szolgálatába lépett, mint német-magyar levelező. Hamarosan a gyár által létesített városi világítási telepek ügyeinek felügyelője lett, s személyesen is szervezte a villamos világítás bevezetését az ország számos városában. 1910-től a Gázművek helyettes vezérigazgatója lett, két év múlva az első számú vezetőnek nevezték ki. Ebből az állásból választották meg 1925-ben Budapest főpolgármesterévé. Szakértelme, tapasztalata alkalmassá tette a hivatal elnyerésére.
Aktívan részt vett a várospolitikai küzdelmekben. Feladata nem volt könnyű: a világháború után visszavezetni a várost a normális, békés életre. Ezt sikeresen megoldotta a korabeli városvezetés.
Ripka 1932-ben lemondott, fokozatosan visszavonult a várospolitikától, és a kor igényének, szokásának megfelelően, minden idejét társadalmi-egyesületi tevékenységére fordította.
Krónikus szívbetegségben hunyt el 1944. március 9-én.
„Minden nemzetnek, minden településnek a kultúrája, az emlékezetpolitikája, a hagyományőrzése szilárd útjelző, mely megmutatja nekünk, honnan jöttünk és kijelöli számunkra azt az utat, ahová reményeink szerint el fogunk érni. Ripka Ferenc is olyan ember volt, aki jó példájával utat mutatott nekünk.” – mondta köszöntőjében Erdei Barnabás, Fonyód alpolgármestere, aki megköszönte a családnak, Ripka Ferenc leszármazottainak, hogy a szobrot a településnek adományozták, mely méltó helyre kerülhetett.
Fonyódi vonatkozások
Ripka Ferenc 1907-ben vásárolta meg fonyód-bélatelepi villáját, ahol egészen haláláig nyaralt.
A fonyódi községi képviselő-testület 1925 szeptemberében díszpolgári címet adományozott a székesfőváros főpolgármesterének, aki a faluért 1907 és 1944 között végzett sokrétű munkájával bőven megszolgálta azt. Kapcsolatait, befolyását a jó ügy – vagyis Fonyód fejlődése – érdekében használta fel, és segítségével létrejöhetett a római katolikus plébánia és átépítették, kibővítették a templomot, megépítették a plébánialakot, elkészült a hegyre felvezető műút két, máig álló ikonikus emlékhellyel. Bizonyosan nem véletlenül Fonyódon épültek meg a főváros árvaházainak fiú- és leány üdülőtelepei, a polgári iskolát adományaival segítette, a villanyvilágítás is az ő közreműködésével valósulhatott meg.
Bélatelepi villájában vendégeskedett a korszak társadalmi és politikai elitje, Bethlen miniszterelnöktől kezdődően Vass József népjóléti miniszteren át egészen a Habsburg hercegi család több tagjáig. Nála nyaralt Rakovszky Iván belügyminiszter, Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter is.
Megkerülhetetlen az a lelkes és önzetlen munka, amellyel – a fürdő-érdekeltség elnökeként – Bélatelep fejlesztése révén a balatoni kultúrát szolgálta, s ezzel Bélatelepet a legrendezettebb balatoni üdülőhelyek színvonalára emelte, ahol vízvezeték, villamos világítás, csónakkikötő, kitűnő sétautak, virágkultúra jelezték az eredményeket.
Ő mondta azt, hogy amióta Fonyódon nyaralt, azt tapasztalta, hogy a Balaton minden fáradtságát, idegességét eltüntette, s minden ősszel felfrissülve, regenerálódva tudott visszamenni a munkahelyére. Vagyis, őt a hála is ott tartotta, mert annyi jót kapott a fonyódi hegytől, a Balatontól!
Katona Csaba történész (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) mutatta be Ripka Ferenc országos jelentőségét.
„Ripka Ferenc személye kétséget kizáróan pozitív nyomot hagyott a történelmünkben. Társadalmi rangját önmagának, tanulmányainak, ambícióinak és teljesítményének köszönhette. A polgári társadalom egyik jeles képviselője volt, amely a korábbi, rendi társadalmat váltotta a Monarchia idején. Fiatalon elveszítette erdész édesapját, ám kiemelkedő tanulónak számított, tehetségére sokan felfigyeltek. Budapest egykori főpolgármester életében még Isaszeg és Fonyód játszott döntő szerepet, mint számára kedves és fontos település.”
Az eredeti szobor alkotója Szentgyörgyi István (1930, bronz), a szobor mérethű, hiteles másolata Szmrecsányi „Boldi” szobrászművész öntőműhelyében készült. A mellszobrot a Ripka család adományozta Fonyód városnak.
Örkényi Boldizsár, Ripka Ferenc dédunokája megköszönte mindenkinek, aki lerótta tiszteletét dédapja emléke előtt.
„Ripka Ferenc családja hat generáció leszármazottaiból áll. Tizenhat dédunokája van, a család tagjai közül többen a világ minden tájára elszakadtak, de büszkén és tisztelettel gondolnak a neves felmenőjükre. Nagy megtiszteltetés, hogy Fonyód városa hűséges és ünnepélyes megemlékezéssel minden alkalommal törekszik Ripka Ferenc emlékét méltó módon ápolni. Fonyód jótevője egykor árva gyerek volt és ő megtanulta azt, hogy a jövő nemzedékét fel kell karolni. Ez jellemezte őt Budapesten is. Orvosi célokat, a gyermekeket, a fejlődést egész életében támogatta. Ez a szobor azt jelképezi, ahogy dédapánk most átnéz a túlpartra és előre tekint a szép magyar jövőbe, ennek emlékét őrizzünk tovább.”
A szobor leleplezését a koszorúk elhelyezése követte, majd Erdei Barnabás a város elismerését adta át Örkényi Boldizsárnak és Örkényi Kristófnak, egy – egy emlékérem formájában, mely mindig emlékeztet majd arra, hogy Ripka Ferenc mennyit tett városunkért, a családnak pedig köszönetét fejezte ki a szobor adományozásáért. A szobor mostantól az impozáns Szaplonczay sétány új dísze lesz.
- Ripka Ferenc fonyódi szobra a Szaplonczay sétány új dísze
- Balatonföldvár – Modernebb és korszerűbb épületbe költözött a rendőrőrs
- Adatigénylést nyújt be a balatonföldvári önkormányzatnak a strandfejlesztési pályázatok ügyében a Párbeszéd – Zöldek
- „Halló, itt Balaton!” – Plakátok Bata Lőrinc fonyódi hagyatékából
- A rendőrség elfogta a volt politikust