Az Arcanummal kötött együttműködésünk keretében elindítottuk a “Digitális Történelem” blogunkat, az elmúlt 250 év feldolgozott és digitalizált sajtó anyagjaival.
Aglomeráció 2004
Az adórendszer ma kétségtelenül nem olyan, amilyennek sokan szeretnék látni. Miközben elégedetlenek vagyunk, talán azt sem érdemes elfelejteni, hogy adózni mindenképpen kell, hiszen a közkiadások fedezete csak így teremthető meg, az persze korántsem mindegy, mikor, mit és mennyit kell fizetnünk. A Holdvilág vendége Dr. Bod Péter Ákos egyetemi tanár volt, akivel ezekről a kérdésekről beszélgettünk.
Milyen elveken alapszik a jó adórendszer?
Az első a hatékonyság, ami azt jelenti, hogy az adóalany ne roppanjon bele a terhekbe, hosszabb távon is legyen képes adót fizetni. A második az igazságosság, vagyis az adózók ne érezzék méltánytalanul magasnak az adóterheket. A harmadik pedig az egyszerűség, más szóval a beszedés ne legyen bonyolult és ezért drága, továbbá legyenek egyértelműek, világosak a szabályok; röviden, olyan adót kell kivetni, ami jól beszedhető.
Az adózás kapcsán gyakran előkerülnek azok az érvek, amelyek a különféle kedvezmények bevezetését szorgalmazzák, illetve hiányukat kifogásolják, mindez azonban egyre bonyolultabbá teheti az adórendszert.
Az adó kivetésével az állam beleavatkozik a közgazdasági folyamatokba és megnöveli a költségeket, ugyanígy azt megteheti, hogy az általa fontosnak tartott területeken pedig csökkenti a terheket. A be nem fizetett adó azonban nem látszik meg olyan egyértelműen és világosan, szemben azzal, amikor mindenki azonos mértékkel fizet, majd az állam az általa segíteni kívánt társadalmi réteget, netán termékeket ebből
támogatja. Ez sokkal átláthatóbbá tenné a közpénzek felhasználását, azt, hogy milyen célra mennyit fordítottak az adófizetők pénzéből.
Mert a történelem nem lenne számodra ismert, ha nem lenne az arcanum.com az Arcanum adatbázisa
Demokráciában ez talán nem lebecsülendő szempont.
Az említettek fényében hogyan értékeli a magyar adórendszer elmúlt másfél évtizedes fejlődését?
A magyar adórendszer alapjai mintegy száz évvel ezelőtt, a monarchia idején alakultak ki az európai minták figyelembe vételével. Volt idő persze, amikor ez megváltozott, de ma több tekintetben többé-kevésbé hasonló az adózás nálunk, mint uniós társainknál, akár a személyi jövedelmek, akár a forgalmi adók terén. Ám van egy eltérés: a vagyonadó jórészt hiányzik. Európában ugyanis egyaránt visel adót a jövedelem, a fogyasztás és a vagyon. Vagyis azt mondhatom, adórendszerünk számos elemében megfelel az európai normáknak, de vannak olyan területei, amelyek reformra szorulnak, utalnék itt elsősorban a vagyongyarapodással kapcsolatos még megoldásra váró problémákra.
A vagyonadó ügye többször is előkerült az elmúlt évtizedben, de aztán soha nem lett belőle semmi, legfőképpen nem úgy, hogy a vagyongyarapodás mértékét valamilyen módon összekapcsolják a bevallott jövedelemmel.
Valóban, ez a kérdés már kilencvenben is felvetődött. Azóta azonban a kérdés eltűnt a közbeszédből, sőt, mondhatnám népszerűtlenné vált. Ennek több okát is látom. Az egyik az, hogy az emberek fejében ez új adóként jelenik meg, és ki szeretne újabb adót fizetni, hiszen most eléggé meg vagyunk terhelve. Ez némi félreértésen alapulhat, hiszen ha további adók kerülnek a rendszerbe, akkor elvileg valahol meg kell szűnniük, vagy legalábbis csökkeniük másoknak. A másik ok pedig az, hogy nincs megfelelő és az aktuális adatokat tartalmazó vagyonnyilvántartás. A jól működő vagyonadórendszerekben egyébként nem a központi kormányzat veti ki és szedi be ezeket, hanem a helyi hatóságok. Az ott lakók ugyanis jól ismerik egymást, és elkerülhető az a helyzet, hogy egy központi hatalom otromba módon adóztassa meg a vagyont.
A jól működő adórendszerhez hozzátartozik az öntudatos adófizető
is, aki vállalja a kötelezettségeket, miközben elvárja a közpénzek átlátható és világos elveken alapuló költését.
Az adótudatosság olyan, mint nagyon sok más civilizációs érték, amely akkor jó, ha háromszáz éven keresztül zavartalanul működik, és ez esetben könnyű megtartani. A magyar történelem viszont e vonatkozásban sem kényeztetett el bennünket. Ráadásul nem is oktatják ezeket az ismereteket, tanáremberként sokszor alapvető ismeretek hiányába ütközöm még az egyetemi hallgatóknál is. Az adótudatosság kialakulásához részben oktatás, részben pedig jó tapasztalat kell. Hozzá kell ehhez még tennem, hogy a községi, önkormányzati adók mindig jobban működtek, mert lehetett látni az eredményt is.
A magyar társadalomban számos terület, többek között az egészségügy, az oktatás, a közlekedés és még sorolhatnám, vár alapos átalakításra, s ez pedig nagyon komoly forrásokat igényel Miközben arról beszélünk, hogy sok az adó, hogy lesz ezekre is elegendő pénz?
Itt egyetlen ugrópont van, mégpedig a gazdaság teljesítőképessége. Ha nőnek a jövedelmek, akkor az állam ugyanazt a bevételt kisebb kulcsokkal is megszerezheti. Tehát az a kérdés, hogy milyen a magyar gazdaság termelékenysége és növekedési képessége. Ha az adórendszer nem fojtja le az energiákat, ha a vállalkozások és a háztartások megtalálják számításukat és jövedelmet termelnek, akkor középtávon van arra remény, hogy az Európai Unió forrásait is bevonva megvalósítsuk a szükséges átalakításokat és az említett rendszerek a mostaninál érezhetően magasabb szinten működjenek. A magyar gazdaság érezhető ütemű fejlődésére megvan az esélyünk, de ennek valóra válásához mindenképpen szükség van egy áttekinthető, hatékony adórendszerre.
A beszélgetés a Másik Rádió 93, 6 Holdvilág című műsorában, ez év szeptemberében hangzott el.